Kulcsfontosságú szerepet játszanak az energiahatékony épületek a klímacélok elérésében

Kulcsfontosságú szerepet játszanak az energiahatékony épületek a klímacélok elérésében

Az Európai Unió energiafelhasználása 6%-kal, a CO2 kibocsátás pedig 5%-kal lenne csökkenthető az EU ma meglévő épületállományának korszerűsítésével. Az európai befektetők közel kétharmada véli úgy, hogy a következő három évben a fenntarthatóság egyre fontosabb szempont lesz az ingatlanbefektetési döntéseknél. A trendek Magyarország esetében is érvényesek, ezt támasztja alá a bérlői oldal is, erősítették meg az ICON Real Estate Management szakértői.

Az épített környezet a legnagyobb energiafogyasztó az EU-ban, ez derült ki az Európai Bizottság tanulmányából , ezen belül az épületek az energiafogyasztás 40%-áért, és a szén-dioxid-kibocsátás 36%-áért felelősek. A Nemzetközi Energiaügynökség jelentése szerint a globális ingatlanszektor teljes energiafogyasztása 2050-ig várhatóan csaknem 40%-kal nő, ami azt bizonyítja, hogy a fenntarthatósági gyakorlatok jelenlegi szintje nem elegendő az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez. Az épületek energiahatékonyságának javítása ezért kiemelten fontos szerepet játszik az európai zöld megállapodásban, melyben 2050-re célkitűzésként szerepel a szén-dioxid-semlegesség elérése. Ennek érdekében az Európai Bizottság irányelvei között szerepel, hogy 2030-tól minden új épületnek, míg a középületeknek már 2027-től kibocsátásmentesnek kell lennie az EU-ban.

Az energiahatékonyság és a fenntarthatóság a bérlők körében is egyre fontosabb, ezért az európai befektetők közel kétharmada már ma is úgy véli, hogy a következő három évben ez még fontosabb szempont lesz az ingatlanpiacon, állítja a Royal Institution of Chartered Surveyors (RICS) elemzése.

„A bérlőink jelentős részének ma már előbbre valóbbak a dolgozói jóllét és a fenntarthatósági mutatók egy ingatlanpiaci döntés esetében, mint a bérleti díj mértéke. A hazai piaci trendek, valamint az ICON felmérései is alátámasztják, hogy Magyarországon is egyre fontosabb szempont az egészség és a környezet védelme” – mondta Kákosy Zsolt MRICS, az ICON property management szenior igazgatója, aki azt is hozzátette: „Amikor egyre több ország tűz ki ambiciózus célokat a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, fontos látni, hogy az energiahatékony épületek amellett, hogy az emberek jóllétére és a környezetre jótékony hatással vannak, jobban megfelelnek a szigorú előírásoknak is.”

Az EU-s követelmények mellett az ESG szempontok fontossága is egyre inkább kirajzolódik az ingatlanpiacon. A környezeti, társadalmi, valamint kormányzati tényezők évek óta kulcsfontosságúak a vállalatok sikeréhez és fenntarthatóságához, az előrejelzések szerint pedig ez 2023-ban tovább erősödhet. A piaci folyamatokat főként olyan globális kihívások határozzák meg, mint az éghajlatváltozás és a társadalmi egyenlőtlenség. „A következő években várhatóan a befektetők és az ügyfelek is egyre nagyobb elvárásokat támasztanak majd az ESG teljesítménnyel szemben, így elengedhetetlen figyelni ezekre a szempontokra a versenyképeség megőrzése érdekében” – állítja Kákosy Zsolt.

„Évtizedes tapasztalattal bíró kollégáinknak köszönhetően az ICON olyan szakértelemmel rendelkezik, mellyel az ingatlan tulajdonosok és a bérlők számára biztosítani tudjuk azt a műszaki hátteret, amire a szükségük van ahhoz, hogy ingatlanhasználati szokásaik optimalizálásával ésszerűsíteni tudják fogyasztásaikat és az energiára fordított költségeiket jelen gazdasági környezetben is” – hangsúlyozza Flück Róbert, az ICON facility management igazgatója. – „Egy ingatlan energiahatékony működtetéséhez, legyen az iroda, kereskedelmi egység vagy raktár, egyaránt elengedhetetlen a korszerű műszaki-infrastrukturális környezet, a hozzáértő, gondos üzemeltetés és az ingatlan használója részéről a tudatos odafigyelés. Utóbbihoz az ICON létesítményfelelős szakértői minden támogatást biztosítani tudnak a bérlők részére.”

Az épületek energiahatékonyságának javítása nemcsak a szén-dioxid-kibocsátást csökkentheti drasztikusan, hanem az EU energiaimport-számláját is, ami éves szinten eléri a 330 milliárd eurót. Éppen ezért az uniós jogalkotók folyamatosan azon dolgoznak, hogy a 2030-as, 32,5%-os energiahatékonysági célt aktualizálják, vagyis a végső energiafogyasztást legalább 40%-kal, a primerenergia-fogyasztást pedig 42,5%-kal csökkentsék.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük