A Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) huszonnégy év után megújította a Magyar Innovációs Nagydíj pályázatra vonatkozó együttműködési megállapodását négy minisztériummal – közölte a szövetség hétfőn az MTI-vel.
Az együttműködésről és támogatásról szóló okiratot aláírta Csák János kulturális és innovációs miniszter, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, Nagy István agrárminiszter és Lantos Csaba energiaügyi miniszter. A dokumentumot kézjegyével látta még el Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, Bódis László, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója és Závodszky Péter, a Magyar Innovációs Alapítvány elnöke, valamint Kiss Ádám István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke és Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke, a
elismerés alapítója.
A közlemény szerint a megállapodásban az innovációs díjakat felajánló négy minisztérium, valamint a további támogató intézmények vezetői kijelentik, hogy egyetértenek a Magyar Innovációs Nagydíj pályázati rendszer fenntartásával és megerősítésével. Erkölcsileg, szakmailag és anyagilag is támogatják a pályázati rendszert, és kinyilvánítják, hogy az intézményeik által adományozott innovációs díjakat elnyerő vállalkozásokat előnyben részesítik egyéb pályázataikon.
A közlemény emlékeztet: a Magyar Innovációs Szövetség felkérésére a 30 tudósból, vállalatvezető szakemberből álló zsűri 1993 óta minden évben odaítéli az Innovációs Nagydíjat. A szövetség már 32. alkalommal hirdette meg a pályázatot, amelynek idei nevezési határideje 2024. február 5., a kiírás részletei pedig a https://www.innovacio.hu/nagydij_felhivas.php oldalon olvashatóak.
A korábbi harmincegy pályázati felhívásra beérkezett 1416 pályaműből 1239 volt megvalósult, sikeres innováció, és a legjobbak közül 240 kapott különböző innovációs díjat, ők alkotják a hazai innováció „elitjét”, a Magyar Innovációs Klubot – írták.
A Magyar Innovációs Nagydíjas vállalkozás az elismerés mellé jelentős pénzjutalomban is részesül, a további innovációs díjazottak szintén jutalomban részesül. A Magyar Innovációs Nagydíj mellett kiosztják egyebek mellett az Agrárminisztérium Agrár Innovációs Díját, az Energiaügyi Minisztérium Környezetvédelmi és Energiaügyi Innovációs Díjait, valamint az NKFIH „Alapkutatástól a piacig˝ Innovációs Díját is.
Az idei díjakat ünnepélyes keretek között az Országház Felsőházi Termében adják majd át 2024. március végén egy sajtónyilvános rendezvényen – olvasható a szövetség közleményében.
MAGYAR INNOVÁCIÓS NAGYDÍJ PÁLYÁZAT
A Magyar Innovációs Szövetség – a Magyar Innovációs Alapítvánnyal közösen – a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) főtámogatásával, valamint az Agrárminisztérium (AM), az Energiaügyi Minisztérium (EM), a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) támogatásával, hirdeti meg a 2023. ÉVI MAGYAR INNOVÁCIÓS NAGYDÍJ pályázatot.
Az immár 32. alkalommal meghirdetett Magyar Innovációs Nagydíj és az Innovációs Díjak célja, hogy elismerésben részesítse a hazai innováció legkiemelkedőbb eredményeit, egyben teret és lehetőséget biztosítson a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontoknak is megfelelő, innovatív termékek és technológiák megismerésére, mind a gazdasági élet szereplői, mind a társadalom számára. A 2023-as év legjelentősebb innovációs eredményét elismerő Magyar Innovációs Nagydíj mellett a bírálóbizottság számos további kategóriában ítél oda kiemelkedő innovációs teljesítményeknek járó díjat.
A 2023. év legjelentősebb innovációs teljesítményét elismerő Magyar Innovációs Nagydíj mellett összesen nyolc további kategóriában kaphatnak díjat a kiemelkedő innovációs teljesítmények:
a 2023. évi Ipari Innovációs Díj (GFM),
a 2023. évi Informatikai Innovációs Díj (GFM),
a 2023. évi Agrár Innovációs Díj (AM),
a 2023. évi Energiaügyi Innovációs Díj (EM),
a 2023. évi Környezetvédelmi Innovációs Díj (EM),
a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2023. évi Innovációs Díja (SZTNH),
az „Alapkutatástól a piacig” 2023. évi Innovációs Díj (NKFIH).
A legeredményesebb, 2021. január 1. után alapított innovatív startup vállalkozás pedig a Magyar Innovációs Szövetség
„2023. év legjobb startup vállalkozása” Díját nyeri el (MISZ).
A díjak ünnepélyes átadására 2024. márciusában kerül sor az Országházban. A díjazottak, az eredményhirdetést követően jogosulttá válnak a Szövetség tulajdonát képező Magyar Innovációs Nagydíj, ill. Innovációs Díj védjegyének használatára.
A Magyar Innovációs Nagydíj, valamint az Innovációs Díjak kiemelkedő marketing értéket képviselnek és jelentős publicitást biztosítanak a díjazottak számára, növelve a termékeik, szolgáltatásaik iránti bizalmat, innovatív megoldásaik szakmai rangját.
PÁLYÁZATI FELTÉTELEK
A pályázaton azok a Magyarországon bejegyzett vállalkozások, ill. szervezetek vehetnek részt, amelyek a 2023. évben kiemelkedő műszaki, gazdasági innovációs teljesítménnyel (új termékek, új eljárások, új szolgáltatások értékesítése stb.) a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok figyelembevételével jelentős üzleti hasznot értek el.
Az innováció kiindulási alapja lehet tudományos kutatás, műszaki fejlesztési eredmény, szabadalom, know how alkalmazása, technológiai transzfer.
ELBÍRÁLÁSI SZEMPONTOK
A Magyar Innovációs Nagydíj odaítélésénél a bírálóbizottság az innovációból 2023-ban elért eredményt/többlet árbevételt, valamint a műszaki-, egyéb gazdasági előnyöket, illetve a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontokat is mérlegelve hasonlítja össze a pályázatokat.
A bírálóbizottság a Magyar Innovációs Alapítvány Kuratóriuma által felkért tudósokból, vezető gazdasági szakemberekből áll, elnöke Csák János, kultúráért és innovációért felelős miniszter. A bírálóbizottság által meghozott döntés végleges, fellebbezésnek helye nincs.
Beadási határidő:
- FEBRUÁR 5., éjfél
A nevezés dokumentumai a www.innovacio.hu/innonagydij oldalra tölthetőek fel.
Részletes leírás (max. 10 oldal) a megvalósításról, az innovációból elért piaci, illetve gazdasági eredményről (árbevétel/eredmény, piaci részesedés növekedése stb.), valamint arról, hogy külső (pályázati) forrás mennyiben segítette az innovációs teljesítmény elérését,
Referenciák igazolása és nyilatkozat a közölt adatok, információk, valamint a szellemi tulajdonvédelmi jogok hitelességéről.
A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSÁVAL KIÍRT
- ÉVI IPARI INNOVÁCIÓS DÍJBAN
ÉS
A SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALA - ÉVI INNOVÁCIÓS DÍJÁBAN
az AGM BETON ZRT. részesült
az előregyártott elemekből készített 1000-1500 m3-es vasbeton víztoronyért.
Rövid leírás:
A vízellátó rendszerek gyakran alkalmazott eleme a víztorony. Célja a nyitott elosztó hálózat, az ellátás biztonságának növelése, az energiaköltségek optimalizálása. Az utóbbi évtizedek-ben Magyarországon az 1000 m3 alatti víztornyok többsége acélszerkezettel készült. Ugyan-akkor élettartam vonatkozásában a vasbeton szerkezetek kedvezőbb képet mutatnak.
Az AGM Beton Zrt. kifejlesztett egy olyan eljárást, amivel az 1000 m3-nél kisebb térfogatú víztornyok előre gyártott vasbeton elemekből gyorsan és költséghatékonyan építhetők meg. A vasbeton szerkezetek tervezésénél a ma már nyilvánvalóan alapvető fontosságú állékonyság és vízzáróság követelménye mellett, kiemelt jelentőségű lett a használati élettartam kérdése. Ennek érdekében, a vasbeton szerkezetek esetében előtérbe került a nagyteljesítményű betonok gyártásának igénye, ezáltal költséghatékony szerkezetek létrehozása. Mik azok a tulajdonságok, illetve gyártási követelmények, amelyek a vasbeton szerkezetek élettartamát növelik. A megfelelő cement kiválasztása; a magas nyomószilárdság (min 60 N/mm2); a minél alacsonyabb víz-cement tényező (max. 0,45); alacsony pórus-térfogat; alacsony vízbehatolási mélység. Az előre gyártás jó lehetőséget ad arra, hogy ezek a feltételek teljesüljenek. A cég gyakorlatilag megalakulása (1997) óta rendkívül tudatosan használja az iparjogvédelmi oltalmak adta lehetőségeket a fejlesztések eredményeként születő megoldások védelmére.
Az AGM Beton Zrt. és Szilágyi Gábor, a cég tulajdonosa (egyben vezérigazgatója) az elmúlt 25 évben összesen 17 db magyar szabadalmi bejelentést tett, melyek közül 12 végleges szabadalmi oltalomban részesült. A szabadalmi oltalom mellett használatiminta-oltalmat, valamint védjegy oltalmat is szereztek Magyarországon.
Jelenleg is folyamatban van egy szabadalmi bejelentésük érdemi vizsgálata a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt, ami éppen a pályázat tárgyát képező vasbeton víztoronyra és az alkalmazott technológiára vonatkozik.
AZ ENERGIAÜGYI MINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSÁVAL KIÍRT
- ÉVI KÖRNYEZETVÉDELMI INNOVÁCIÓS DÍJBAN
a Karsai Holding Zrt. részesült
a Karsai gyeprács kifejlesztéséért.
Rövid leírás:
A KARSAI gyeprács egy olyan innovatív műanyag építőipari termék, amely útburkolati alternatívaként használható. Felhasználása során olyan felület hozható létre, amely növeli a talaj teherbíró képességét, így alkalmassá válik tehergépjárművek, kamionok, mezőgazdasági gépek és még kisrepülőgépek útjainak, leszállópályáinak kialakítására is.Hatékonyan stabilizálja a talajt, elosztja a terhet, megakadályozza a talajeróziót. Úgy rögzíti a talaj felszínét, hogy a talaj levegőhöz jutását nem gátolja, el tud szivárogni az eső, vagy az olvadó hó, a lyukakban ki tud nőni a fű. Teljes egészében visszahasznosított műanyagból készült, így környezetbarát is.
Egy udvar, vagy egy közterület büszkesége lehet a szép gyep. De bizony kihívás a gyep állapotának megőrzése, ha azon autóval, teherautóval közlekednek, netalán kisrepülőgépek szállnak le rá. Bármilyen járművel jelentős károkat okozhatunk a szépen ápolt gyepen. Ezen kívül száraz időben még éppen lehet rajta közlekedni, de mi történik egy kiadós eső után? Erre keresték a megoldást a KARSAI gyeprács fejlesztése során.
Beton gyeprács már létezik, a műanyag ezzel szemben környezetbarát (visszahasznosított műanyagból készül); lehetővé teszi a csapadékvíz elvezetését a talajba; a globális felmelegedés okán a forró nyári napsütésben nem forrósodik fel, így nem égeti el a fű gyökérzetét; nem színeződik el, míg a beton hamar elszíneződhet (pl. közlekedési utak, kifolyt olaj, vagy festékfoltok); a beton a hőtágulás, a gyökerek növekedése és a terepmozgás miatt idővel hajlamos berepedezni, míg a műanyagnál ez nem fordul elő; lényegesen könnyebb és olcsóbb a telepítése, nem szükséges különösebb előmunka, vagy szegélykövezés; különböző színekben is gyártható, vevői igény szerint.
Alkalmazási területek: közlekedő utak, garázsbeállók, parkolók, kisrepülőgépek leszállópálya és guruló út, hangár előtti területek, rendezvények, helikopter leszállóhelyek, drón leszállóhelyek.
