A magyar kormány ebben az évben mintegy 200 milliárd forintot fordít a víziközmű-hálózatok fejlesztésére – közölte V. Németh Zsolt az Energiaügyi Minisztérium (EM) vízgazdálkodásért felelős államtitkára szerdán a Bács-Kiskun vármegyei Soltvadkert és térsége víziközműrendszerén végzett felújítások átadásán.
V. Németh Zsolt a soltvadkerti városházán elmondta: az összeg fele, mintegy 100 milliárd forint rekonstrukciós kivitelezést, beruházást jelent, és a fejlesztések jelentős része – a szennyvíztisztítók megépítésével és bővítésével – a lakosságot is szolgálja.
Az államtitkár kiemelte:
az elmúlt több mint tíz év „a magyar víziközmű-ágazat legfényesebb időszakának tekinthető, soha nem volt még hasonló mértékű növekedés”, hiszen mintegy ezermilliárd forintot fordítottak a hálózatok fejlesztésére.
Felidézte, hogy nagyjából megduplázódott, és ma már 840 körül van a szennyvíztisztitó telepek száma, és míg 2004-ben, az ország uniós csatlakozásakor 365 településen nem volt megfelelő az ívóvíz minősége, számuk mára kilencre csökkent. Emellett 84 százalékra nőtt a szennyvízelvezetéssel, -tisztítással ellátott háztartások száma.
Az államtitkár beszélt arról, hogy vannak még rendezendő feladatok, hiszen Magyarországon a 16 százaléknyi csatornázatlan lakás mögött közel ezer település van, vagyis jórészt az aprófalvas vidékeken még nem érhető el ez a szolgáltatás – fogalmazott.
V. Németh Zsolt jelezte:
meg kell kezdeni a hálózat rekonstrukcióját is. A tervezésre és a felkészülésre a Nemzeti Vízművek társaságai egymilliárd forintot kaptak.
Az államtitkár szerint átalakulóban van a teljes ágazat is, hiszen az egykori állami rendszer a rendszerváltozáskor elaprózódott, és egészen 2010-ig mintegy 400 szervezet szolgáltatta az ivóvizet, illetve tisztította a szennyvizet.
Mostanra azonban szervezetileg is megváltozott a magyar víziközmű-szolgáltatás, hiszen a 2010-es jogszabálymódosítás eredményeként a jelenlegi 35 cég mellett az ország felén már állami szolgáltató működik.
A politikus szakmatörténeti jelentőségűnek nevezte, hogy „a három vízhez kapcsolódó – a vízvédelem, a vízgazdálkodás és a víziközmű-szolgáltatás – miniszteri felelősségű kör most már egy helyen, az Energiaügyi Minisztériumban összpontosul” – tette hozzá.
Mátyus Zoltán, a Kiskunvíz Kft. ügyvezető igazgatója elmondta:
cégük Bács-Kiskun vármegye második legnagyobb víziközmű szolgáltatója, amely 2023 májusában csatlakozott a Nemzeti Vízművek csoporthoz.
Kiemelte: az Energiaügyi Minisztérium 1,6 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott társaságuknak a meglévő víziközmű rendszerek fejlesztésére, rekonstrukciójára, valamint az eszközök cseréjére és fejlesztésére.
Az eddig megvalósult projektek kapcsán elmondta: Soltvadkerten több mint 70 millió forintból egyebek mellett megtörtént a víztorony belső felújítása és a 25 éve épült északi városrész magasnyomású szennyvízelvezető rendszeréből 27 átemelő teljes gépészeti felújítása, illetve napelemmel látták el a vízműtelepet.
Kalocsa és Kiskőrös térségében eddig 300 millió forint értékben valósultak meg felújítások. Akasztón kibővítették a víztisztító vízkezelőt, Csengődön megújulhatott a víztorony, Kalocsán pedig egy 800 méteres utcában teljesen kicserélték az ívóvízhálózatot bekötésekkel együtt.
Továbbá folyamatban van a céghez tartozó valamennyi vízműtelep naperőművel való ellátása is, illetve számos járművet és eszközt is vásárolnak.
Mátyus Zoltán kiemelte: a támogatásból a Kiskunvíz Kft. működési területén összesen 209 projektet valósítanak meg 2025 nyaráig.
Temerini Ferenc, Soltvadkert (Fidesz-KDNP) polgármestere arról beszélt, hogy nagyon fontos lenne a település legfontosabb turisztikai vonzerejének, a város határában fekvő mintegy hetven hektáros Vadkerti-tó vízpótlásának mielőbbi megoldása is.
Reményét fejezte ki, hogy pályázati lehetőséggel hamarosan megvalósulhat a tóhoz vezető csatornák kibetonozása, mert ezek révén a csapadékvíz gyorsabban és jelentős szivárgás nélkül a tóba juthat.