Tudásigényes építőipar konferencia
Az építésgazdasági értéklánc megújulásához szükség van az egyetemek és a szakma fokozottabb együttműködésére. Az egyetemi oktatás továbbfejlesztése keresletorientált kell legyen. Az építőipar számára mérnökképzést végző egyetemi karok, a kormányzat és az építőipari vállalkozások szorosabb együttműködését Koji László ÉVOSZ elnök kezdeményezte.
A kezdeményezés nyomán nyolc hazai egyetemmel, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) és a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) támogatásával az együttműködés keretében öt témát határoztak meg:
1.Iparági jövőtechnológiai stratégia közös építése
2.Az egyetemi képzések kimeneti minőségének, állandó értékelési rendszerének felállítása – mérések, értékelések kidolgozása
3.Kutatások: az egyetemi jövőt vezető kutatások megismerése és iparági igények alapján közös kutatási témák kidolgozása
4.Gyakorlati képzések fejlesztése az egyetemeken; iparági ismeretek és együttműködések
5.Promóció, oktatási paradigmaváltás, élethosszig tartó tanulás középiskolától kezdve folyamatosan, szaktanári képzések, építő iparági és egyetemi életpálya modellek
A témák közül a november 6-i rendezvényen elsőként a kutatások témakörét járták körül az érdekeltek. Magyarország jövőjének kulcskérdése a saját kutatások sikere. Ehhez elengedhetetlen az egyetemek és a vállalkozások közötti közös kutatási témák meghatározása.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Építészmérnöki Kara, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Építőmérnöki Kara, az Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara, a Széchenyi István Egyetem, Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kara valamint a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kara vállalkozott arra, hogy a konferencia keretében bemutatja kutatási tevékenységét. Az előadók mind egyetértettek abban, hogy fontos az építőipar szereplői számára, hogy a kutatások tárgya jól ismert legyen, az esetleges együttműködésben érintett építőipari cégek képviselői reális képet kapjanak az egyetemeken végzett munka teljességéről. Az egyetemek a kutatások révén is a jövő generációjának oktatásába fektetnek be. A cél, hogy a hallgatók korszerű, piacképes és fenntartható tudással rendelkezzenek, amellyel hatékonyan válaszolhatnak a modern kihívásokra.
Az egyetemek bemutatkozása mellett egy panelbeszélgetés keretében a fenntartó, a szakminisztérium valamint az ipar és az egyetemek képviselői beszéltek arról, hogyan lehetne ezt a kapcsolatot szorosabbá tenni. Egy olyan fórumra lenne szükség, ahol egy folyamatos párbeszéd alakulhatna ki az egyetemek és az ipar között, annak érdekében, hogy mind a két félnek megfelelő képe alakuljon ki az egyetemeken folyó kutatásokról, hogy pontosabban meg lehessen ismerni mind a két fél igényeit. Az idén alakult Nemzeti Innovációs Ügynökség feladata megteremteni azokat az alkalmakat, ahol a gazdaság szereplői és az egyetemek képviselői találkozhatnak.
Dolgozni kell azon, hogy a tudásmegosztás megvalósuljon, mert ez ma Magyarországon óriási hiány mind az ipar, mind a felsőoktatás tekintetében, de ezt be lehet pótolni. A kutatások összehangolásához szükség van egy hosszútávú építőipari stratégiára, mert ennek hiányában esetiek lesznek a kutatások, nem lesznek elég hatékonyak. Az építőipari cégek kb. 5%-a képes arra, hogy részt vegyen a kutatásokban, és nekik van egy olyan feladatuk is, hogy a hozzájuk kötődő beszállítókat, illetve az értéklánc többi szereplőjét oktassák, tovább adják a tudást.
Sokkal több olyan mérnökre lenne szükség, aki szorosan kapcsolódik az egyetemhez. Erre lehet egy megoldás a kooperatív doktori program, amely keretén belül az egyetem és a vállalkozás együtt támogatja, hogy az adott jelölt doktori képzéssel PHD végzett legyen.
Fel kell térképezni, hogy mit tud az ipar hozzátenni, és mit tud hasznosítani az egyes egyetemek kutatásaiból. Az egyetemeknek közvetlenebb kapcsolatot kell kialakítaniuk az ipar szereplőivel, hogy ledöntsék azt a prekoncepciót, hogy az egyetemen nagy tudású, nagyon képzett emberek vannak, akikkel nincs közös nyelv.
HÁTTÉRANYAG
Tudásigényes építőipar konferencia
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Építészmérnöki Kara nevében Dr. Kádár Bálint kutatási dékánhelyettes, és Dr. Vidovszky István, az Építéstechnológia és Építésmenedzsment Tanszék vezetője tartott rövid, közös előadást a kar kutatási tevékenységéről és a kivitelező építőiparhoz kapcsolódó kutatások tekintetében kialakult jövőképéről.
Az Építészmérnöki Kar fontosnak tartja, hogy a kutatások terén végzett erőfeszítései nyilvánvalóak, és azok tárgya jól ismert legyen az építőipar résztvevői és szélesebb körben a társadalom számára. A Kar kifejezetten törekszik arra, hogy az esetlegesen együttműködésben érintett építőipari cégek képviselői reális képet kapjanak a karon végzett munka teljességéről, ezért a konferencián bemutatta a tanszékek szerteágazó kutatási tevékenységét, kiemelve azokat a területeket, amelyeket a kivitelező építőipar jövője szempontjából relevánsnak tart. Az épületszerkezeti, tartószerkezeti, épületenergetikai és építéstechnológiai területeket célzó kutatások fókuszában többek között a fenntarthatóság, a körkörös gazdaság, az építésautomatizálás és az emelt szintű BIM használat állnak.
A kar képviselői felhívták a figyelmet azokra a kutatási területekre, amelyek jellegéből adódóan az építőipar szereplőivel közös munkát tartanak elképzelhetőnek, és felajánlották az Építészmérnöki Kar különféle szakmaterületekhez kapcsolódó kompetenciáit, amennyiben erre az ipar szereplői a jövőben igényt tartanának egy-egy oktatást vagy kutatást érintő feladat kapcsán.
Az elmúlt években az ipar irányában való információáramlás a kar tevékenységének néhány területére szűkült. Felhasználva az ÉVOSZ által kínált lehetőséget, ezt a kört kívánja most szélesíteni, illetve a meglévő kapcsolatokat szeretné szorosabbra fűzni. Ezeket a célokat szolgálta az előadás és Dr. Alföldi György egyetemi tanár, az építészmérnöki Kar dékánjának a panelbeszélgetésen való részvétele is.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Építőmérnöki Karának képviseletében Dr. Kövesdi Balázs Géza egyetemi docens előadásában bemutatta, hogy milyen típusú együttműködések vannak jelenleg a Kar és az építőipari szereplők között, valamint ezen együttműködések hogyan segítik az ipari szereplők munkáját és az egyetemi oktatók, kutatók szakmai fejlődését. Kitért arra is, hogy megítélésük szerint miért fontos az egyetemek és az ipari szereplők szoros együttműködése, milyen területen profitálhatnak az ipari szereplők és az egyetemek a közös kutatási munkából, innovációs, valamint szakértői jellegű tevékenységekből. Több olyan fejlesztést és kutatási eredményt is felsorolt, melyet ipari partnerekkel közösen, vagy az ipari partnerek kérésére végeztek és melyeket közvetlenül hasznosítani tudtak az ipari szereplők.
Az Óbudai Egyetem fenntartható, innovatív és befektető szemléletű egyetemként kiemelten fontosnak tartja kezdeményező szerepét a kutatási és innovációs ökoszisztémában, melynek részeként az Obuda Uni Venture Capital és az Initium Zrt. már a korai szakaszban tudja támogatni a fejlesztésre érdemes újításokat. Ennek szerves részeként az Ybl Miklós Építéstudományi Karon a gyakorlatorientált képzéseken keresztül modern és fenntartható megoldások születnek, amelyek figyelembe veszik a környezeti és társadalmi kihívásokat.
Prof. Dr. Anthony John Gall PhD, a Kar dékánja és Dr. Sugár Viktória PhD, az Óbudai Egyetem Fenntarthatóságért és kiemelt fejlesztésekért felelős rektorhelyettese előadásukban felhívták a figyelmet, hogy a kar jelenlegi projektjei a klímaadaptív, energiahatékony építészeti megoldásokat kutatják, mesterséges intelligenciát is alkalmazva a formatervezés optimalizálására. Ezen kutatások, valamint a különböző szakmai programok és tanulmányi utak révén az intézmény a jövő generációjának oktatásába fektet be. A cél, hogy a hallgatók korszerű, piacképes és fenntartható tudással rendelkezzenek, amellyel hatékonyan válaszolhatnak a modern építészeti kihívásokra. A kar hosszú távú célkitűzése, hogy a jövő generációját környezettudatos, piacképes tudással felvértezett szakemberekké képezze, akik képesek a fenntartható építészeti és várostervezési megoldások kidolgozására. Emellett a közösségi értékek és a társadalmi felelősségvállalás is kiemelt szerepet kap, hiszen a kar olyan projekteket és programokat is indít, amelyek közvetlenül hozzájárulnak a helyi és tágabb közösségek jólétéhez.
dr. Szép János a Széchenyi István Egyetem, Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának dékánja előadásában kiemelte, hogy a Karon fontosnak tartják az ipari szférával való közös gondolkodást és kooperációt. A piaci szereplőkkel K+F projektekben dolgoznak együtt, jól felszerelt laborjaikban különféle ipari megbízásokban és kutatásokban vesznek részt. Az iparral való együttműködés az oktatásban is megjelenik, az építő- és közlekedésmérnök BSc szakjaikon duális képzést is kínálnak. A Kar munkatársai számos területen aktívan kutatnak, publikálnak, több hazai és nemzetközi együttműködésben vesznek részt.
A Kar fő kutatási területei:
– Épület-, és infrastruktúra szerkezetek optimális tervezése, topológiai optimalizáció, BIM alapú megoldások, fenntarthatóság életcikluselemzés,
– Acélszerkezetek modellezése
– Közúti infrastruktúra biztonsága
– Földrengésvizsgálat, földrengésveszélyeztetteség, épületsérülékenység
– Talaj és szerkezet kölcsönhatásának modellezése, véges és diszkrét elemes modellezés
– Közúti infrastruktúra autonóm járművek számára, út biztonsági értékelés
– Vasúti pályadiagnosztika, vasúti pályageometria vizsgálata,
– Vízgazdálkodás vízgyűjtők, ivóvíz és szennyvíz modellezése hálózatok, felszín alatti vízkészletek felmérése, csapadékvíz-gazdálkodás, vízkészlet, kék-zöld infrastruktúra
– (Tömeg)közlekedés modellezése
– Fenntartható építési módszerek és anyagok
– Meglévő műemlék épületek és új építések fenntarthatóságának összehasonlítása
A Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kara megalakulása óta elkötelezett a fával építés- és tárgyalkotás oktatásában, kutatásában és a fa ipari felhasználásának elméletében és gyakorlatában. Hazánkban egyedülálló módon folytat faipari mérnöki képzést, ennek keretei között ismerik meg és alkalmazzák a hallgatók a legújabb fafeldolgozási- és felhasználási technológiákat, vonatkoztatva ezt a fa építési célú alkalmazására is.
Prof. Dr. Magoss Endre, a Kar dékánja és Prof. Dr. Markó Balázs, a Kreatívipari Intézet igazgatója az építőipari irányú kutatási témáikat, melyek a hazai, alulhasznosított lombosfa fajok felhasználási lehetőségeit kívánják feltárni, különös tekintettel a nyárfa fajok és a vörös tölgy vonatkozásában. Mind két fafajból nagy mennyiség áll rendelkezésre a hazai erdőkben, így hosszabb távon alapanyagot biztosíthatnak a fenyő kiváltására, csökkentve az importkitettséget, ezzel párhuzamosan tágítva a faépítés kereteit, növelve annak építésgazdasági jelentőségét.
Az építésben paradigmaváltás zajlik, ehhez igazodva a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kara továbbra is elkötelezetten kívánja szolgálni a fával építés ügyét. A jövő építészetének – egyre valószínűbben látszik – meghatározó anyag lesz a fa. A fa az egyetlen nagytömegben rendelkezésre álló építőanyagunk, reprodukciós képessége révén gyógyító hatású Földünkre nézve, figyelembevéve a széndioxid kibocsájtást és megkötést, a biodiverzitást, a földi lét jövőjét. A fa nem csak egy anyag, a fa sokkal több annál, a fával építés egy régi-új gondolkodásmód!