Magyarországon egyedülálló módon, a Debreceni Egyetem (DE) tudásbázisára építve hozta létre az önkormányzat az ipari üzemektől független környezeti ellenőrző rendszert, amely megkezdte működését. A felszínivíz-mérési referenciapontok kialakítása után kedden elkezdődtek a talajréteg-vizsgálatok, szerdán pedig indul a levegőminőség mérése – folyamatosan be a város polgármestere sajtótájékoztatón a debreceni városházán.

Papp László (Fidesz-KDNP) azt mondta, Debrecenben az ipari fejlesztéseknek a környezetvédelmi követelményei és az iparbiztonsági előírások teljes körű betartása mellett megvalósulniuk és működniük kell.

Hozzátette, Debrecen – bár az ország gazdaságilag legsikeresebb városa -, az akkumulátorgyárak miatt újra és újra politikai támadások középpontjában áll.

Azt mondta, hogy hírek szerint a mikepércsi anyák szervezete és a Tisza párt szervezésében újraindul a hisztériakeltés az akkumulátorpár ellen mindannak ellenére, hogy

„az elmúlt két évben az akkumulátorgyárak engedélyezési eljárásai, majdani működésük, valamint környezetre gyakorolt ​​hatásuk az önkormányzat, a kormányhivatal és a kormányzat, nem utolsó sorban az érintett vállalatok az aggodalmat okozó kérdésekben komoly eredményeket értek el” .

Papp László a tájékoztatón részletes adatokat közölt egyebek mellett arról, hogy a Catl és az Eve Poweranyag akkumulátorüzemek a korábban tervezett töredékére csökkentették a mikro- és nanomű (MNP) emisszióját, míg az Eco Pro katódanyaggyár nullára redukálta a kéndioxid kibocsátást. A szürkevíz felhasználása pedig a gyárak teljes vízfelhasználásának csupán öt százalékát kell ivóvízből – mutatott rá a polgármester.

Utóbbi kapcsán Barcsa Lajos (Fidesz-KDNP), Debrecen gazdaságpolitikáért felelős alpolgármester jelezte, elkészültek a tervek, és nyáron megkezdődik a kivitelezése annak a vezetékhálózatnak, amely a városi vízművet és a déli, illetve az észak-nyugati ipari övezeteket köti össze, és biztosítja majd a technológiákhoz szükséges tisztított szennyvíz (szürkevíz), illetve a felszíni víz keverékét.

Leszögezte, az akkumulátorgyártás során keletkező technológiai szennyvíz először az üzemek területén lévő előtisztító művekbe kerül, ahonnan az előtisztítást és a szigorú minőségellenőrzést követi csak az ipari szennyvízelvezető hálózatba, amely a város kommunális rendszerétől külön vezeti el a technológiai szennyvizet a tisztító telepre.
A Debrecen ivóvízellátását nagy részben biztosító rétegvíz nincs összefüggésben a szürkevíz-hálózattal – mondta Barcsa Lajos.

A környezeti ellenőrző rendszerrel összefüggésben Balázs Ákos (Fidesz-KDNP), Debrecen környezetpolitikáért felelős alpolgármestere kiemelte:

16 komplex mérőállomással egységes, területileg az egész városra kiterjedő, összefüggő rendszert hoztak létre, amely a nap 24 órájában, az év minden napján figyeli a levegőt, a talajt, a vizet, a zajt és a biodiverzitás állapotát.
A rendszer 90 százalékos készültségben van, megkezdték a tesztüzemüket a mérőállomások, az alaplapot rögzítéséhez szükséges mérések egy részével már rendelkezik a munkacsoportokkal – fűzte hozzá az alpolgármestert.

Papp László a tájékoztatón utalt arra, hogy ebben az évben indul Debrecenben a BMW tisztán elektromos autójának a sorozatgyártása, amely jelentős részben az akkumulátoriparra és annak jövőbeni fejlődésére épül.

Akkumulátor nélkül nincs elektromos autó,

„aki tehát az akkumulátoripart támadja, a Debrecen elmúlt száz évének legnagyobb gazdasági eredménye, a BMW debreceni beruházását támadja, és annak ellehetetlenítését akarja elérni” – hangoztatta a polgármester.”

Hozzátette: „ez egyet jelentene Debrecen gazdasági katasztrófájával” .

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük