A magyar építészetről szóló törvényről, az építtetőket, kivitelezőket, az önkormányzatokat érintő változásokról tartott fórumot az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) kedden Szekszárdon.

Lánszki Regő, az ÉKM építészeti államtitkára az öt eseményből álló fórumsorozat első, a Szekszárd Tudásközpontban rendezett törvény állomásán elmondta, a 2023-ban elfogadott előkészítése során 250 érintett 4200 véleményt küldött el a minisztériumnak, a normaszöveg kidolgozása alatt 1800 észrevétel érkezett.

Összesen 80 kormányrendelet módosított, és nyolc új kormányrendelet jelent meg, amelyek közül az országos településrendezési és építési követelmények (oték) felváltó településrendezési és építési alapkövetelmények (téka) a legfontosabb – ismertette.

Az államtitkár megjegyezte, az új szabályozást országos szintű problémák indokolták. Az elmúlt 30-35 évben a zöldterületek több mint 10 százaléka vált belterületté. Sok esetben megjelentek az agglomerációs gyűrűk, ami infrastrukturális problémákat okoz, károsította a zöldterületeket és rontotta a településképet. Kihasználatlanok a barnamezős területeken. Magyarországon 15 ezer védett műemlék, 45 ezer helyi védett épület van, ezek felújítása költség, mint más ingatlanok, ezért sok esetben inkább új épületeket hoztak létre a felújítás helyett.

Utalt arra, hogy az építőipar a magyar GDP 6 százalékát adja; az iparág importfüggősége 48 százalékos, ezért stratégiát alkottak arra, hogy ez az arány 40 vagy akár 37 százalékra csökkenjen. Ehhez logisztikai, kereskedelmi, gyártási területeket kell létrehozni, amelyek kedveznek az építőiparnak. Magyarországon 2022 és 2024 között csökkentette az építőipari termelést – mondta Lánszki Regő.

Beszélt arról is, hogy

a Balaton déli partján a korábbi tájhasználathoz használható tájidegen apartmanházak építése kezdődött meg, ebben markánsan kellett korlátokat szabni. A pécsi beruházásokban is érvényesíteni kívánják a helyi építészeti arculathoz való igazodást.
A 2022. augusztusban megalakult új országos építészeti tervtanács működésében vezérelve, hogy a helyi szokások határozzák meg az építésügyet, az épületek megjelenését, a legjobb helyben határozzák meg – tette hozzá.

Gombos Márk, a tárca területi tervezésért és építésügyi igazgatásért felelős helyettes államtitkár közölte: érdemi változás, hogy 2027-től kivezetik a megyei területrendezési terveket, a tervstruktúra az országos területrendezési tervből és a települési tervekből áll majd.

A budapesti agglomeráció és a Balaton kiemelt üdülőkörzet rendezési terve így megmarad. A települési terveket 2027-ig felül kell vizsgálni.

Az új építési alapkövetelmények közül kiemelt, szabályozzák, például az épületgépészeti berendezések, hőszivattyúk, napelemek elhelyezését, ami korábban több problémát. Napelemeket műemlékeken például nem lehet már elhelyezni, és a homlokzati elhelyezést is szabályozták.

Azt mondta, a téka nagy hangsúlyt fektet a zöldterületek megőrzésére.

Hozzátette, szabályozták egyebek mellett a kertvárosi telkek beépíthetőségét is, a téka szerint kertvárosi övezetben csak két lakást lehet elhelyezni telkenként. Új, hogy egy település belterületének 3 százalékát zöldterületre kell alakítani, a települések összenövéseinek minősítésére pedig zöldgyűrűt kell létrehozni.

Ismertette: ösztönzik a barnamezős fejlesztéseket, például nagyobb lesz az ott fekvő telkek beépíthetősége. Ha egy fejlesztésre barnamezős terület áll rendelkezésre, akkor azt ott kell megvalósítani.

Barnamezős katasztert is létrehoznak, amelyből a fejlesztők láthatják, hogy milyen területeken lehet építeni.

A helyettes államtitkár kiemelte, a parkolási kérdésben a téka csak keretszabályozás, azok dönthetnek arról, hol mennyi parkolóhelyet kell kialakítani.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük