A közel tízezres nagyságrendű kollekció minden darabja digitalizálásra és részletes műtárgylistára kerül, amely egy későbbi adatbázis alapjául szolgálhat.
A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) a Kárpát-medence legnagyobb építészettörténeti és műemlékvédelmi gyűjteményével rendelkező, az építészeti kulturális örökségvédelem tudományos gyűjteményeinek kezelésével, gyarapításával és közzétételével foglalkozó intézménye. Az első képeslap még 1968-ban került a gyűjteménybe, mára pedig már több ezres kollekcióvá fejlődött a Múzeumi Gyűjteményen belül. A legtöbb tétel a királyi Magyarország településeit ábrázolja, de található külföldi, főként európai, amerikai és ázsiai városokból származó darabok is. A képeslapok jelentős része épületfotó, utcakép és látkép, de életképek és portrék is találhatók köztük. Külön figyelmet érdemelnek az azóta elpusztult épületeket ábrázoló képek, illetve a városszerkezet, homlokzatok, vagy belső terek adott korszakbéli állapotát dokumentáló lapok, melyek egy-egy építészettörténeti kutatás hasznos forrásai, egy-egy tanulmány, vagy kötet értékes illusztrációi lehetnek. A képeslapgyűjtemény figyelemreméltóan gazdag fővárosi anyaggal rendelkezik, amelyből érdemes megemlíteni az éttermi és kávéházi enteriőrfotókat, melyekből napjainkban csak keveset csodálhatunk meg eredeti állapotában. Építészettörténeti szempontból kiemelkednek még az építés alatt álló, vagy frissen átadott épületeket ábrázoló képek, vagy éppen az épületek pusztulását dokumentáló darabok, így a régi Párisi Nagy Áruház leégését (1903), vagy a Városház téri Piarista ház bontását (1913) megörökítő lapok. A képeslapgyűjtemény feldolgozásának részét képezi a most A-tól K-ig nyilvánosságra hozott, az intézmény honlapjára feltöltött, az érintett településeket felsoroló településjegyzék is. Az adatbázis jelentőségét az adja, hogy előzetesen megmutatja a kutatók számára, hogy a MÉM MDK gyűjteménye mely városok és falvak kapcsán tartalmaz anyagot, ezzel segítve egy-egy városkép feldolgozását, kutatását.
Kiadó: Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ
