Az egykori kelet-magyarországi tervezőiroda, a Debreceni Tervező Vállalat bontásra váró székházából a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központba (MÉM MDK) került makettek helyreállítása a nagyközönség számára is láthatóak lesznek.
A múzeum munkatársai a Debreceni Tervező Vállalat (későbbi nevén KELETTERV) székházának jelenlegi tulajdonosa, a PRIORG-MANAGEMENT Zrt. jóváhagyásával tölthettek egy napot az épület átnézésével. Az egykori KELETTERV-archívumból, a vállalat nyomdájából, valamint egy irodahelyiségből több doboznyi szakkönyvet, tervet, iratot, valamint Debrecen nagyméretű térképeit, légifelvételeket és geológiai felméréseket szállítottak a múzeumba. A legkülönlegesebb tárgyegyüttes a KELETTERV makettjeinek kollekciója, amely az épület egy tetőszinti kamrájából került elő. Az összesen 10 darab makett változó állapotban van: akad, amelyik az évtizedek során darabjai hullott, de több jó állapotban őrződött meg. Mivel az 1960-1970-es évekből kevés makett maradt fenn az országban, ezek múzeumi műtárgyként nagy jelentőségűek, és a tervezőiroda makettező műhelyének magas színvonalát is tanúsítják. Az előkerült műtárgyak között található az Orvostudományi Egyetem Elméleti Intézete tömbjének makettje (terv: 1965-1969, épült: 1970-1973, Mikolás Tibor), illetve a Petőfi téri toronyház és a kapcsolódó épületegyüttes makettje (terv: 1965-1968,3-9:1968,3-1968,3 Bernát – Szabó János). A makettek a Debreceni Tervező Vállalat saját műhelyében készültek, jórészt plexiből, de akad fából, sőt habkartonból készült is. Egyedülálló darab az amszterdami városháza nemzetközi tervpályázatára készült makett 1967-ből, amely Boruzs, Szabó és Mikolás közös munkája. Szerencsére a makettek többet publikáltak a Debreceni Tervező Vállalat munkáit bemutató kiadványokban; ezek az archív fényképek nagy segítséget jelentenek majd a helyreállításban. A műtárgyak a lomtárolóban töltött évtizedek után egytől-egyig alapos tisztításra és helyreállításra szorulnak. A MÉM MDK tervei szerint néhány már az őszi kiállításhoz kapcsolódva a nagyközönség számára is bemutatható lesz.
Kiadó: Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ —
