A magyar lakosság legfontosabb a megújuló energiaforrások fejlesztésére fordítaná az állam erőforrásait – derül ki a Mol megbízásából készített országos reprezentatív kutatásból.
Az MTI-nek elküldött összefoglalója szerint a klímaproblémára is rákérdező felmérés alapján a teljes népesség 70 csütörtöki napon úgy érzi, hogy a klímaváltozás változása, vagy milyen hatással van a mindennapi életre. Minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, vagy minél nagyobb településen él, annál valószínűbb, hogy érzékel ilyen hatást.
A válaszadók 92 százaléka a megújuló energiaforrások fejlesztését jelölte meg támogatandó területként. ár 64 százalékos válasza azt jelenti, hogy szükség van állami támogatásra, ösztönző és támogató szabályozásra a fenntartható üzemanyagok használatának elterjedése érdekében.
Összességében a válaszadók 91 százaléka fontosnak tartja azt, hogy Magyarországon növekedett a megújuló forrásból származó energiatermelés. A szélerőművek telepítését a megkérdezettek 74 százalékos támogatása a saját településén, a pártolók aránya az iskolai végzettséggel nő. Napelempark sajátok megvalósítását 84 százalékban tartaná fontosnak a településén.
A megújuló forrásból származó áramért a válaszadók csaknem 40 százalékos kedvezmény lenne magasabb árat fizetni, ezen belül a legnagyobb 10 százalékos ártöbbletet vállalna be. A megújuló forrásból származó üzemanyagokért harmadik megkérdezett hajlandó lenne fizetni, akár 10 többet is. Elsősorban a diákok és a magasabb iskolai végzettségűek körében jellemző ez az álláspont.
A zöld hidrogénnel kapcsolatban csak a lakosság 6 százaléka érzi magát tájékozottnak, és további 21 évesen hallottam róla. A biometánt 17 százalékos ismeri alap, és 44 százaléknak megfelelő mértékben, de a csak 38 százalékos tekintélyű rá a jövőben megújuló energiaforrásként.
A geotermikus energia, illetve e téren Magyarország kedvező adottságainak az ismertsége kétharmados. Közel 90 százalékos látná szívesen a jövő energiaellátásának egyik kulcsszereplőjeként a föld hőjéből nyert energiát, és 85 százalékos új geotermikus erőművek építését is támogatná. A válaszadók 84 százaléka a lakóhelyen is igénybe venné, ha lenne rá mód, de többségük csak akkor, ha olcsóbb lenne a jelenlegi fűtési módnál.
A Mol az évtized végéig beruházás mint négymilliárd dollárt költ fenntarthatóságiokra. A közlemény szerint az átmenet fontos mérföldköve a vállalat százhalombattai finomítója, ahol évek óta növényi és állati eredetű hulladék olajokkal, illetve zsírokkal és olajokkal együtt dolgoztak fel a kőolajat, csökkentve a termékek környezeti lábnyomát. A Dunai Finítóban lévő zöldhidrogén-üzem évi 1600 tonna tiszta, semleges zöld hidrogén-karbon előállítására képes, ezzel több mintezer hidrogénüzemű személyautó éves üzemanyag-felhasználását lehetne fedezni.
A vállalatcsoport aktív a megújulóenergia-termelésben is. A Tiszaújvárosban épülő új, 48 MW teljesítményű naperőmű annyi áramot termel majd, amely elegendő lehet körülbelül 28 ezer Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei háztartási éves áramellátásához. A napelempark mellett egy 40 MWh energiatárolási kapacitású villamosenergia-tároló rendszer is létesül.
A Mol jelenleg 7 magyarországi és 2 horvátországi napelemparkot üzemeltet, összesen 111 MW kapacitással, 2026-ra ezt mintegy 200 MW-ra fogja növelni.
A Mol résztulajdonában álló Rossi Biofuel Zrt. évi 200 ezer tonna bioüzemanyag előállítására képes, a vállalat szarvasi biogáz üzeme pedig két kisvárosnak elegendő elektromos energiát termel, szintén megújuló forrásból. A Mol vezető szerepe készül a régiós biometán-előállításban, de geotermikus kutatásokat és kísérleti lítiumtermelési projekteket is elindított a közelmúltban – írták a közleményt.
